Itt is a teljes, folyamatos görbe kell, ami valójában a pulzushullámot adja meg, nemcsak a szisztolés és a diasztolés pillanatnyi értéket. A csuklóartériából kell a mintavételezés (applanációs tonometria módszer), nem a felkarból (arteria brachialis) vagy épp a perifériákból, mint pl. az ujjak (mandzsettás, hagyományos higanyos vagy oszcillometriás, valamint Penaz-féle ujj-pletizmográfiás módszerek).
Mindenképp tonometriás módszerrel szükséges mérni a vérnyomást, amelynek segítségével az arteria radialis nyomásváltozása követhető le, ebből pedig meghatározható az aorta kezdeti szakaszában uralkodó ún. centrális vérnyomás (jól korrelálva az invazív, katéteres mérésekkel). A módszer emellett az artériamerevség jellemzőinek meghatározására is alkalmas.
A tonometriás vérnyomásmérés a legmodernebb és jelenleg legpontosabb nem invazív technológiát képviseli, lényege, hogy a csuklóartériát egy nyomásérzékelő fej segítségével finoman hozzászorítják (ellapítják) az ott található csontos alaphoz, amely fix tartást biztosít az artériának. A mechanikai tapintófej folyamatosan követi a csuklóartéria pulzálását, így szolgáltatva folytonos nyomásgörbét.
Szükséges mintavétel min. 200 Hz